Posts Tagged ‘bt’

A betéti társaság speciális hátrányai

A Betéti társaság elterjedését annak köszönheti, hogy sokáig alapítása nagyságrendekkel olcsóbb volt, mint a Kft. alapítása. A kisvállalkozók nem engedhették meg maguknak azt a fényűzést, hogy többmilliós alaptőkével alakuló korlátolt felelősségű társaságot alapítsanak, így nem részesülhettek a korlátolt felelősség kedvezményében sem. Társadalmi szinten ez azt jelentette, hogy kisvállalkozók tömegei szaporították a Betéti társaságok számát, és a szigorú felelősségi szabályok miatt sok család ment tönkre. Ma már szerencsére a Kft. alapítása is bárki számára elérhető, így a szerényebb anyagi körülmények között élők is biztonságban tudhatják magánvagyonukat, hisz ők maguk szabják meg, mekkora vagyoont kockáztatnak vállalkozásuk érdekében. Sajnos a mai napig sok Betéti társaság maradt fenn, és ezek folyamatos kockázatot jelentenek a beltagok számára. Alábbiakban összefoglaljuk a Betétit társaság hátrányait az általunk javasolt cégforma, a Kft.-vel szemben.

A betéti társaság legfőbb hátránya a korlátolt felelősségű társasággal szemben a tagok felelősségének szabályozásában található: a betéti társaság beltagjának – akiből legalább egy kell legyen a betéti társaságban-, felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges. A korlátlan felelősség gyakorlatilag azt jelenti, hogy a beltag nem csak a betéti társaságba vitt vagyonával, de teljes magánvagyonával felel.

A betéti társaság beltagjának a betéti társaság tartozásaiért való egyetemleges felelőssége pedig annyit tesz, hogy egy adósságrendezésnél a hitelezők a betéti társaság bármely beltagjától követelhetik a betéti társaság tartozásainak egészét.

A betéti társaság egyik további hátránya a korlátolt felelősségű társasággal szemben, hogy legalább két tag szükséges hozzá: egy beltag és egy kültag. Ha a társaságból valamennyi beltag vagy valamennyi kültag kiválik, a társaság az utolsó beltag vagy az utolsó kültag kiválásától számított hat hónapos jogvesztő határidő elteltével megszűnik, kivéve, ha a társaság e határidőn belül a társasági szerződése módosításával a betéti társaságként vagy közkereseti társaságként való működés törvényes feltételeit megteremti, és ezt a változást a cégbíróságnak bejelenti. A fenti törvényi szabályok a Betéti társaság működését destabilizálják. A korlátolt felelősségű társaságnak ezzel szemben akár csak egyetlen tagja is lehet, ez az úgynevezett egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság.

A betéti társaság kültagja a társaság üzletvezetésére a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában nem jogosult. A betéti társaság kültagja ugyanakkor részt vesz a tagok gyűlése tevékenységében.

A betéti társaság beltagjának felelőssége egyfelől korlátlan a beltag ezen beltag minőségének időtartama alatt, sőt, mi több, az időközben kültaggá átminősült beltag a beltagi minősége megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely e változás előtt keletkezett.

Ami a beltagi minőséget illeti, egy személy egyetlen betéti társaságban lehet csak beltag.

A beltag felelősségének egy érdekes aspektusa, hogy amennyiben a Betéti társaságba új beltag lép, felelőssége a  korábbi beltag által felhalmozott tartozásokért is fennáll. Egy bírósági határozat tényállása szerint egy villanyszerelő kisiparos átvett egy Betéti társaságot, és fél évvel később kézbesítettek részére egy 132 millió forintos számlát, kiderült ugyanis, hogy a korábbi beltag (aki az átírást követően eltűnt) építőiparban tevékenykedett és nem fizetett ki egy beszállítót. A tartozás sajnos az új beltag teljes magánvagyonát felemésztette.

A bt megszűnése

Társaságot a vonatkozó hatályos jogi szabályozás szerint sokkal könnyebb alapítani mint megszüntetni. Ha a tagsági jogviszony megszűnése folytán a társaság tagjainak száma egy főre csökken, a társaság csak akkor szűnik meg, ha hat hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot. Az új tag belépéséig, illetve a végelszámoló cégbíróság által történő kirendeléséig az egyedüli tagot akkor is a társaság üzletvezetésére és képviseletére jogosultnak kell tekinteni, ha korábban nem minősült annak. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között. A társasági tevékenység megváltozott formában való továbbfolytatásában fogalmilag részt venni nem kívánó tagokkal el kell számolni.

Betéti társaság

Mi az a betéti társaság valójában?

A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – a törvényben meghatározott kivétellel – nem felel.

A betéti társaság tulajdonképpen minimális pénztőkével létrehozható profitközpontú vállalkozási forma. Lényegét úgy is meg lehet határozni, hogy egy beltag, aki szakértelemmel, piacképes tudással (know-how) rendelkezik, a projekt megvalósításához szükséges anyagiakkal viszont nem, a kültag tőkéjét kockáztatva próbálja megvalósítani a közös célokat. Egy esetleges csőd vagy felszámolás esetén a beltag a hitelezőket teljes személyes vagyona erejéig köteles kielégíteni. Ha azonban a kültag neve szerepel a társaság cégnevében, akkor a beltag(ok)hoz hasonlóan felel a társaság esetleges veszteségeiért, az általa okozott kárért.

Kik a betéti társaság tagjai, mik a jogaik?

A betéti társaságnak rendszerint ipso jure van egy kültagja és egy beltagja. A kültag a társaság üzletvezetésére főszabály szerint nem jogosult. Kivételnek tekintendő ebben a körben az az eset, amennyiben a társasági szerződés ettől eltérően rendelkezik. A kültag ugyanakkor részt vesz a tagok gyűlése tevékenységében. A tagok gyűlése a Társaság legfőbb döntéshozó szerve. A kültag a társaság törvényes képviseletére (cégjegyzésre) főszabály szerint tulajdonképpen nem jogosult.

Van-e kivétel?

Kivételnek tekintendő ebben a körben az az eset, amennyiben a társasági szerződés ettől eltérően rendelkezik. Természetesen annak sincs akadálya, hogy a Beltag bárki részére meghatalmazást adjon egy adott ügy elintézésére, általános meghatalmazásnak azonban nincs helye. A társaság képviseletének ellátására tehát a beltag meghatalmazást a szervezeti képviselő, illetve a tagok gyűlése ugyanakkor a kültag részére is adhat. Előfordulhat, hogy a társaság beltagja kültaggá válik. Ilyenkor az a kültag, aki korábban a társaság beltagja volt, a beltagi minősége megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely e változás előtt keletkezett. E korlátlan felelősség de facto a Bt. fő hátránya a Kft.-vel és a Rt.-vel szemben. Mind egy személy beltag, mind személy kültag jelenléte a betéti társaságban elengedhetetlen. Ha a társaságból valamennyi beltag vagy valamennyi kültag kiválik, a társaság az utolsó beltag vagy az utolsó kültag kiválásától számított hat hónapos jogvesztő határidő elteltével megszűnik, kivéve, ha a társaság e határidőn belül a társasági szerződése módosításával a betéti társaságként vagy közkereseti társaságként való működés törvényes feltételeit megteremti, és ezt a változást a cégbíróságnak bejelenti. Abban az esetben, ha a társaságnak lényegében nem maradt üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagja, és a társaság az utolsó beltag vagy az utolsó kültag kiválásától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társasági szerződés módosításával a betéti társaságként vagy közkereseti társaságként való működés törvényes feltételeit megteremti, és ezt a változást a cégbíróságnak bejelenti, e bejelentés megtételéig, illetve a jogvesztő határidő eredménytelen eltelte esetén a végelszámoló kijelöléséig tulajdonképpen a kültagot is a társaság üzletvezetésére és képviseletére jogosultnak kell tekinteni.

A tagok vagyoni hozzájárulása

Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben megállapított összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. A tag a vagyoni hozzájárulását vagy annak értékét a társaság, illetve a tagsági jogviszonya fennállása alatt nem követelheti vissza.

A tagok társasági részesedése

Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között lényegében a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás fogalmilag, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár. Ezt a formát a jog „societas leonina”-ként ismeri. A tag a társasági részesedését (tagsági jogait és kötelezettségeit) írásban megkötött szerződéssel a társaság más tagjára vagy harmadik személyre átruházhatja. Az átruházás a társasági szerződés módosításával válik hatályossá. Ezt az ügyletet a jogkereső közönség „cégátírásnak” vagy „cégeladásnak” ismeri.

Mi a Bt. legfőbb szerve?

A betéti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében való részvétel lehetőségét tulajdonképpen valamennyi tag számára biztosítani kell. A Kft. legfőbb szerve a taggyűlés, az Rt. legfőbb szerve a közgyűlés. A társasági szerződésben a tagok a tagok gyűlése összehívására és a határozathozatal eljárási rendjére nézve részletes szabályokat állapíthatnak meg. A tagok gyűlése határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal. A tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a tagok gyűlése hatáskörébe utalhatják. A tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben a tagok ülés tartása nélkül írásbeli vagy más bizonyítható módon történő szavazás útján is határozhatnak, kivéve, ha bármely tag az ülés megtartását igényli. A társasági szerződés az ülés tartása nélküli határozathozatal lehetőségét kizárhatja. A határozathozatal során fogalmilag valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A társasági szerződés ettől eltérő rendelkezése semmis. A határozathozatal per definitionem egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. Háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat kell az üzletvezetési és képviseleti jog megvonásához. Főszabály szerint valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének az elhatározásához. A társasági szerződés módosítását főszabály szerint valamennyi tagnak alá kell írnia.

Ki vezeti és képviseli a Betéti társaságot?

A Betéti társaságot lényegében az üzletvezetésre jogosult Beltag vezeti, aki jogi személy is lehet.  A bt. és a Kkt. egyébként az egyetlen forma, ahol jogi személy is lehet üzletvezetésre jogosult, a Kft. és az Rt. ilyet nem ismer. A társaság jogi személy tagja fogalmilag az üzletvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el. Ilyen esetben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyi előírásokat a jogi személy tag képviselőjére kell alkalmazni. Az üzletvezetés fogalmát pontosan tisztázni kell: Az üzletvezetés körébe tartozik de facto mindazon kérdések eldöntése, amelyekről nem a tagok gyűlése jogosult határozni. Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el. Természetesen előfordulhat több üzletvezetésre jogosult tag is. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tulajdonképpen tiltakozhat. Ebben az esetben a tagok gyűlése jogosult az intézkedés felülbírálatára. A még meg nem tett intézkedés – a halaszthatatlan intézkedés kivételével – mindaddig nem tehető meg, amíg arról a tagok gyűlése nem határoz. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el. Egyetértés hiányában ipso jure bármelyikük jogosult az adott kérdésben a tagok gyűlésének a döntését kérni. A halaszthatatlan intézkedéseket fogalmilag azonban az üzletvezetésre jogosult tagok önállóan is megtehetik. Az ilyen intézkedésről a többi üzletvezetésre jogosult tagot haladéktalanul tájékoztatni kell. A társaság törvényes képviselői az üzletvezetésre jogosult tagok, akik a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolják a cégjegyzési jogukat.

Milyen relációkat reprezentálnak a Bt. külső jogviszonyai?

A betéti társaság kötelezettségeiért elsősorban per definitionem a betéti társaság felel saját vagyonával. Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a beltagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A beltagok – mögöttes felelősségük érintése nélkül – a társasággal együtt is perelhetők. A társaság vagyonára a beltagok perben állása nélkül is, a beltagok saját vagyonára pedig csak perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás. A társaságba belépő beltag felelőssége – társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi beltagéval azonos. Ez a szabály nagyon gyakran vezet jóhiszemű személyek tönkretételéhez, akiket a cégátírás során nem tájékoztattak a felelősségi szabályokról.

Hogyan szűnhet meg a tagsági jogviszony a Bt.-ben?

Megszűnik a tagsági jogviszony ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette, a tagok közös megegyezésével, a tag kizárásával, rendes felmondással, azonnali hatályú felmondással, a társasági részesedés átruházásával, a tag halálával vagy megszűnésével illetve ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

Mi a lényege a rendes felmondásnak?

A rendes felmondás per definitionem a szerződés egyoldalú megszüntetése. A társaságban fennálló tagsági jogviszonyát bármely tag három hónapra írásban felmondhatja (rendes felmondás). E jog kizárása vagy korlátozása semmis. Ha a felmondás lejárta fogalmilag alkalmatlan időre esik, a többi tag a felmondási időt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja. Az alkalmatlan idő jelenthet rossz gazdasági körülményeket. Bármely tag a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal felmondhatja, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. Az azonnali hatály azt jelenti, hoogy a jogkövetkezmény rögtön bekövetkezik. A a vonatkozó hatályos jogi szabályozás szerint a rendes vagy azonnali hatályú felmondás érvénytelensége iránt a társaság az arról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül indíthat pert. A társasági szerződés módosítása szükséges ahhoz is, hogy házastársi vagyonközösség vagy házastársi közös vagyon megosztása címén a nem tag házastárs – akár ítélet, akár a másik házastárssal való megállapodás alapján – a társaság tagjává váljon. A társaságtól megváló taggal – a társasági részesedését átruházó tag kivételével – a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A társaságtól megváló tagot – a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában – a társaság saját tőkéjéből akkora hányadrész illeti meg, amilyen mértékben a vagyoni hozzájárulása viszonyult a társaság jegyzett tőkéjéhez. A társaság saját tőkéjéből a társaságtól megváló tagot megillető arányos rész kiszámításánál – eltérő megállapodás hiányában – a forgalmi értéket kell irányadónak tekinteni. Ezen forgalmi érték megállapítható a számított saját tőke alapján is. A számított saját tőke meghatározása során a társaság a könyveiben értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti. A társaságtól megváló tag követelését – a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában – a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni. A meghalt tag örököse, illetve a megszűnt tag jogutódja a társaság tagjaival történt megegyezés alapján a társaságba tagként beléphet. A társaságtól megváló tag – ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is – a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a megszűnt tag társaságba be nem lépő jogutódjára is. A meghalt tag örököse – ha a társaságba nem lép be – a jogelődje halálának időpontjától számított ötéves jogvesztő határidőn belül az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint felel azokért a társasági tartozásokért, amelyek a halál időpontjáig keletkeztek.

A betéti társaság megszűnése

A Kft., Bt., és az Rt. ügyfélszempontú összehasonlítása

A komparatív (összehasonlító) elemzés feltétele fogalmilag, hogy az összehasonlított fogalmakat először lényegében önmagukban meghatározzuk, majd ezt követően értelmezésüket egymásra vetítve azonos szempontrendszer alapján elemezzük, majd levonva a következtetéseket megállapítsuk és a legkedvezőbb formát meghatározzuk.

Minden a betéti társaságról

Minden a korlátolt felelősségű társaságról

Minden a részvénytársaságokról

A Bt (betéti társaság)

A Betéti társaság hagyományosan a kisebb árbevételű, a tagok nagyobb személyes közreműködésével járó, alacsonyabb költségű és tőkeminimummal rendelkező cégformaként indult, és létét legtöbbször az indokolta, hogy kezdő vállalkozások nem rendelkeztek a Kft. alapításához szükséges több milliós tőkeminimummal. A törvényhozó azonban a Kft. tőkeminimumát 500.000 ft-ra vitte le, ezért ma kevesebb Bt. alakul.

A Bt. jár egy kifejezett kockázattal, az pedig nem más, mint a beltag személyes, teljes vagyonával fennálló és korlátlan ún. mögöttes felelőssége. Ha tehát a társaság tartozásait nem fedezi a társasági vagyon, a Bt. beltagja a saját vagyonával felel. Egy kisebb, bizonbytalanabb kimenetelű vállalkozás esetén nem indokolt, hogy az egyik tag, aki az üzletvezetésre jogosult, a teljes magánvagyonával is feleljen, ezért a Bt.-t mint cégformát nem szoktuk javasolni.

Elképzelhetőek hibrid cégformák is. A német jogban régóta ismert GmbH&Co.KG. hazánkban is megjelent: ebben az esetben egy Bt. -korlátlanul felelős- beltagja egy korlátolt felelősségű társaság. A német jog ismeri a Kommanditgesellschaft auf Aktien elnevezésű formát, ahol egy Betétit társaság részvényeket bocsáthat ki, és részvényesei lehetnek, ezt azonban a magyar társasági jog nem vette át.

Mindent összevetve tehát induló vállalkozások, vagy időben, pénzügyileg lehatárolt projektek céljára legalkalmasabb cégforma a Kft.

Kft

Mit jelent az, hogy Kft.?

A korlátolt felelősségű társaság egy cégforma, tehát egy cég. Saját cégneve alatt jogai és kötelezettségei lehetnek, vagyont szerezhet, szerződéseket köthet és azokért felelősséggel tartozik. Azzal ellentétben, amit a cég elnevezése sugall, valójában nem a társaság felelőssége korlátozott. A társaság  tartozásaiért ugyanis a társaság saját vagyonával korlátlanul felelős, azonban a társaság tagjainak, tulajdonosainak felelőssége korlátozott.

Ez azt jelenti, hogy az üzleti tevékenység folyamán keletkezett tartozások miatt a tulajdonost nem terheli személyes felelősség?

Pontosan. Természetesen ez alól is van kivétel, ilyen a szándékos bűncselekmény elkövetése vagy a szándékos visszaélés. De a rendes kockázat körében a tulajdonos, tehát a cég mögött álló magánszemély felelőssége ki van zárva.

Léteznek más cégformák is: Bt., Zrt., Nyrt. Ezekre ugyanaz vonatkozik mint a Kft.-kre?

A különböző cégformák, pl. a Kft., Bt., Nyrt., Zrt. annyiban hasonlóak, hogy mind önálló, a tagoktól (tulajdonosoktól, részvényesektől) elkülönülő, önálló jogalanyisággal rendelkeznek, tehát saját vagyonnal, felelősséggel rendelkeznek, saját, önálló cégnevük alatt szerződéseket köthetnek, jogokat ill. kötelezettségeket szerezhetnek.

A Kft. azonban a legelterjedtebb, és legtöbb esetben a leginkább javasolt cégforma. A részvénytársaság (Nyrt., Zrt.) magasabb alaptőke minimummal alakulhat, alakulása, működése, tulajdonosi köre összetettebb, száma kevesebb. Gazdaságilag ritkán indokolt Nyrt. vagy Zrt. alapítása, mivel egy Kft. is alkalmas évi több milliárd forint árbevétel realizálására, és működhet akár több, bármennyi tulajdonossal is. Nyilván egy nagyobb vállalkozás alapításánál, ahol a tulajdonosi körben gyakori változások várhatóak, indokolt lehet egy Zrt. alapítása, és amennyiben a vállalkozás értékpapírjaival a tőzsdén szeretne kereskedni, az egyetlen szóba jöhető forma a nyilvános részvénytársaság.